Még mindig ég a szeme. Napok óta nem alszik rendesen. Vagy inkább évek óta...Ma is igazán ízlésesre sikerült a sminkje. Ma is ő a legszebb és a legcsinosabb. Zsuzsa ezért utálja. Pedig ha Zsuzsa  is odafigyelne az öltözködésére és tenne valamit azért, hogy lefogyjon egy kicsit, akkor akár még egy pasit is foghatna magának. De Zsuzsa inkább megint fánkot zabál. Szólni kéne neki, hogy lekváros lett az inge. De ha szól neki, akkor Zsuzsa még azt gondolja, hogy szekálni akarja, és Zsuzsa nem elég, hogy túlsúlyos és ronda, de még gonosz is. Minden nőt a szájára vesz, aki szebb nála, és a léc kicsit sincsen magasra emelve...

Most is őt bámulja. Csak azért is nyújtózik egyet, hogy munka után az autóhoz igyekezvén legyen pletyka Kata részére is, hogy "ez a ribanc direkt akkor nyújtózkodik, amikor Gábor bejön az irodába". Pedig ő Gábort nagyjából annyira tartja vonzó férfinek, mint egy másnapos zoknit. Szegény Gábor ha tudná, hogy ezt gondolja róla. Inkább elfojtja a mosolyát, elvégre Gábor pont a gépét bütyköli, ami már megint bedöglött. Tuti az a tehén Zsuzsa vuduzta meg. Te jó ég, még bajusza is van ennek a nőnek?! Mikor végez már Mr.  Másnapos Zokni? Hmmm...másnap. Nem, ma nem fog este inni. Kicsit sem. Erős lesz. Nincs több éjszakai borozgatás. Soha nem gondolta volna, hogy vele is előfordulhat ez. Észre sem vette, hogy egyre nehezebben viseli el a...tulajdonképpen egyre elviselhetetlenebb az élet számára. Pedig a kirakatot mindenki irigyli tőle. Sármos és jól kereső férj, gyönyörű gyermekek, kertes családi ház kitűnő környéken, biztos egzisztencia, két autó, kutya, macska stb. Minden tökéletes és ráadásul ő még jó géneket is örökölt, mert valahogy nem fog rajta az idő és a szénhidrát sem.
Fogalmuk sincsen semmiről. Csak irigykednek és utálkoznak. Azt hiszik, hogy a csinos smink mögött egy boldog nő rejtőzik.
Pétert is irigylik tőle. Csorog a nyáluk utána.
Péter...szegény Péter. Talán nem is tudja, hogy mekkora a baj. Honnan is tudná? Hiszen alig találkoznak. Főleg amióta előléptették. Milyen szánalmasan képmutató volt akkor is Zsuzsa.
"Szívből gratulálok!" Majdnem kicsúszott a száján, hogy neked olyanod nincs is. De nem, csak azért sem fogja kimutatni, hogy mit érez belül. Ezt már nagyon régen megtanulta. Talán már hat éves kora ezt teszi.
- Tényleg minden rendben?-
Te jó ég, Gábor vajon mióta beszél hozzá? Lehet Gábor azért nézi ilyen furcsán felhúzott szemöldökkel, mert túlzott lelkesedéssel bólogatott, mialatt azt válaszolta, hogy "persze!"
-Elég sápadt vagy- miért nem hagyja már békén? Húzzon ki innen.
- Csak tavaszi fáradtság, semmi több- na végre, hogy lelépett. Hova is tette a zsebtükrét? Francnak választott mára ekkora táskát, semmit nem talál meg benne. Mondjuk a kis kézitáskákban sem. Lassan már azt sem veszi észre, ami a szeme előtt van. Talán már ez is annak a jele...A memóriája is egyre rosszabb. Mindent fel kell írnia. Utána meg azon agyal, hogy hova tette a noteszét.
Nem, ezt befejezi. Ez így nem mehet tovább. Fannika már észrevette...jaj, gyorsan lehunyja a szemét, mielőtt kifolynak a könnyei.
Itt van ez az átkozott! Hogy került bele a pénztárcájába? A fenébe majdnem lepattant a körömlakkja. Kell egy másik kis tükör, ez már nehezen nyílik.
Tényleg sápadt. De fura, hogy ezek semmit nem vesznek észre. Persze, hogy nem. Mert csak néznek, de nem látnak.
Bajban van. De majd megoldja. Igen, megoldja ezt is. Erős nő, és ezt be is bizonyítja önmagának is. Muszáj, hogy tisztelje magát, mert már Fannika is észrevette... Rohadt gondolatok! Nagy levegő, kifúj, nyugalom van. Mindjárt lejár a munkaidő. Egyenesen hazamegy. Nem fog fél órát autózni, hogy találjon a közelben egy olyan boltot, ahol még nem ismerik...
És miután mindenki elaludt, nem fog kilopózni a szobából, hogy kinyissa a bárszekrényt. Elég volt! Abbahagyja, képes rá.

Mintha már nem is lenne olyan sápadt. Fannika büszke lesz majd megint rá, hogy anyu szép és okos és soha többet nem szegezi neki a kérdést, hogy "anya, miért iszol mindennap?"
Gyorsan lehajol, mintha az asztal alá ejtett volna valamit. El kell terelnie a gondolatait és befejeznie az önsajnálatot.
Az esti ívás helyett írni fog.

Megcsinálom. Már az is egy lépés a siker felé, hogy bevallottam önmagamnak, hogy alkoholista vagyok. Te jó ég, mennyire fáj ezt leírni. Gondolj arra, hogy sokan arra is képtelenek, hogy őszinték legyenek önmagukhoz. Igen, sokat iszol. Az is jelzés értékű, hogy éppen a család legfiatalabb tagja szembesített ezzel a ténnyel. De tudod a gyerekek nem hazudnak...
Mostanában úgyis mindenki azzal jön, hogy csak hinni kell önmagukban és bármi lehetséges. Egy próbát megér. Veszíteni valód nincs. Ez a felület lesz a te kis titkos naplód. Amolyan nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek dolog.

Sikerülnie kell.